4.2. IT üzemeltetés és biztonság

4.2.1. Olcsón professzionális rendszergazdát!

Igen, van ilyen csoda. Ezt a megoldást hívják távfelügyeletnek. A javasolt „felállás” sok előnyt biztosít. Általában – ahogy arra már korábban is utaltam – van egy helyi rendszergazda, akinek a felkészültsége lehet bármilyen, mégis teljesen birtokolnia kell a vezetés bizalmát. Ez a bizalom, ahogy már szintén utaltam rá egy biztonsági rést nyit. De most lássuk a részleteket!
Amennyiben nincs forrásunk „méregdrága” rendszergazdákat megfizetni, akkor jó megoldás lehet, ha a rendszergazdai feladatokat megosztjuk. Kössünk megfelelő szogláltatóval rendszeradminisztrátori és távfelügyeleti szerződést. Ennek az a lényege, hogy egy külső csapatra bízzuk azon rendszergazdai feladatokat, melyek a rendszer konfigurálásával, karbantartásával, az adatok ellenőrzött mentésével, felhasználói jogosultságok, hozzáférések kezelésével, a szerverszolgáltatások kialakításával kapcsolatosak.
A helyi rendszergazdának is megmaradnak a feladatai. Röviden ezek: a felhasználók napi számítástechnikai problémáinak megoldása, Windows-on belüli konfigurálás, levelező kliensek, programok telepítése, konfigurálása, a mentés helyi kiszolgálása, stb.
Miért jobb ez?
Nos, több okból is. A helyi hálózati szolgáltatásokat megfelelő szerverpark esetén teljesen ki tudjuk használni. Nem lesz akadály a „hozzánemértésből” fakadó bizonytalanság és elutasítás. Alapvetően ingyenesen használható Linux operációs rendszert tudunk úgy üzemeltetni, hogy nem kell senkinek helyileg hozzá érteni. Általában a kiszolgáló, szerver rendszerek (egyébként az MS is) távolról – interneten keresztül – elérhetők, konfigurálhatók. Sőt, amennyiben a tűzfalbeállítások olyanok, akkor lehetőség nyílik az interneten keresztül az egyes felhasználók gépeibe való közvetlen belépésre is. Tehát, ha egy olyan felhasználói probléma adódik, ami a helyi rendszergazda számára „megoldhatatlan”, akkor távolról a probléma megoldható.
Ez a megoldás olcsó. Nem kell felvenni egy „drága” kollégát, ugyanakkor a „drága” kolléga mégis „jelen van”. A jelenlét nem fizikai. Emailben, telefonon, faxon, bármilyen elektronikus úton elérhető, a hiba közölhető. Ha beavatkozási igény van, akkor a szolgáltatónál dolgozó „drága” rendszergazda távolról a rendszerbe azonnal belép és megteszi a szükséges módosításokat, hibaelhárításokat. Olyan, mintha ott lenne. Azonban a „drága” ember nem ül a cégnél folyamatosan, csak akkor „kapcsolódik” be a munkában, amikor ténylegesen szükség van rá.
A távfelügyeletet azonban elő kell készíteni. Ez pedig nem olyan olcsó. Azaz meg kell teremteni azt a szerverkörnyezetet, amely alkalmas egy ilyen rendszerben való működésre. Hosszú távon azonban messze megéri.
Igen, igen. Már tudom a következő érvet! De ez még kiszolgáltatottabbá teszi a céget!
Ez nem igaz. A rendszer működtetése során a „drága” ember saját munkáját dokumentálja azáltal, hogy az egyes feladatok megoldása alapvetően konfigurációs jellegű. Ez azt jelenti, hogy a konfigurációs állományok megfelelő automatikus mentésével az eredeti „felállást” bármely hasonló szintű „drága” ember helyre tudja állítani.
A másik ellenérv az, hogy ahogy a helyi rendszergazdát biztonsági résként határoztuk meg, nos, itt egy új keletkezik.
Ez nem így van. Amíg egy helyi rendszergazda cégtől való távozása, esetleg más cégekkel lévő – nem ismert – kapcsolata, tényleg biztonsági rés, addig a távfelügyelettel megbízott szolgáltató cégnek munkaköre a bizalom. Ezen azt kell érteni, hogy a titoktartás a cégek között létrejött szerződésben deklarált egyrészről, másrészről a cég rögtön menne tönkre, ha bármilyen információ illetéktelenekhez kerülhetne. Mármost az ilyen szolgáltatók nem egy-két hétig szeretnének működni.
A helyi rendszergazdát a távfelügyeleti rendszer lassan elzárja az „érzékeny” adatoktól, így a helyi rendszergazda is biztonságosabbá válhat.
És még egy tévhitről röviden. Sokan azt gondolják, hogy amennyiben egy MS Windows alapú szerverparkot építenek – jó sok pénzért – akkor „megússzák” a konfigurálásból, karbantartásból eredő költségeket. Óriási tévedés. Egy MS Windows-ban jártas rendszergazda ugyanolyan drága, mint Linuxos társa, ha nem drágább.
S hogy érthetőbbé váljék a fenti rendszer. Egy cégnek a hatékonyság növelése cél. Ezt csak sok minden más mellett, csak magasabb felkészültségű, rugalmasabb emberekkel tudja megvalósítani. Ezek az emberek az IT területén igen-igen drágák, azonban nincs rájuk szükség folyamatosan, sőt. Van, amikor hetek telnek el egy cég életében úgy, hogy fel sem keresik a távfelügyeletet biztosító céget. A szolgáltató cégnek az a jó, ha minél több ügyfele van, mert több felé oszlik a saját fenntartási költsége, így relatíve egyre olcsóbb lesz a piacon, azonos minőség mellett. A cég és a távfelügyelet szolgáltató célja tehát itt találkozik.

4.2.2. Adat- és működési biztonság, avagy: Cascot akarok kötni!

Ugye ismerős még a „régebbi kiadású” vezetőknek a reklámszöveg. Nos, most ne akarjunk cascot kötni, de az adatállományok mentéséről ejtsünk néhány szót.
Az a jó mentési rendszer, ami független az emberi beavatkozástól, időzített, folyamatos, automatikus. Vannak nagy hibatűréssel működő rendszerek, erről sokat lehetne írni, de maradjunk abban, hogy alacsonyabb szinten is léteznek olyan megoldások, amelyek nagy biztonságot nyújtanak és nem a legdrágább eszközöket igénylik. Az előbbi mondatból kiderül, hogy az adatbiztonsági megoldások skálázhatók. Mindenkinek melegen ajánlom a belső mentési rendszer mellett, hogy adatait külön eszközre, a szerverhelyiségtől távoleső helyen is őrizzen meg. (Tűz esetén igen fontossá válhat egy ilyen mentés léte.)
Ezekről a lehetőségekről mindenképpen tájékozódjunk. Vegyük fontolóra esetleg több – primary, secondary – szerver beüzemelését is. Ne csak az adatok elmentése legyen a cél, hanem a működés biztonsága is. Murphyt idézve: Ami elromolhat, az el is romlik! Érdemes e szavakat komolyan venni. Például két szerver egymás mellett működhet úgy, hogy bizonyos feladatokat megosztanak egymás között, azonban ha az egyik „leáll”, akkor a másik, kisebb távoli beavatkozást követően, képes átvenni az előző feladatait is.
Egy szerver árát tekintve összemérhetetlenül olcsóbb, mint a szerveren tárolt tartalmak újraelőállítási költsége!

4.2.3. A videómegfigyelés, avagy: A Nagy Testvér mindent lát!

Sok vállalkozásban felmerül, hogy videómegfigyelő rendszert telepít. Nézzük, milyen okból építenek ki ilyen rendszereket.
Az első általában a biztonság növelése. Ez egyrészt a belső „csínytevések” visszaszorítására szolgál, másrészt a külvilág megfigyelésére. A belső ügyek általában kisebb lopásokban merülnek ki, de hallottunk már nagyobb ügyekről is, amelyeket a rögzített képek alapján lehetett felderíteni. A cégen kívüli nyilvános terület, az utca, a személybejárat, a sorompók, a teherforgalom ellenőrzése is nagyon fontos lehet, hiszen a rendszer rögzítheti a rendszámokat is.
Az előző, alapvetően biztonsági feladatokat ellátó rendszereknek azonban van egy „mellékterméke” is. Ez pedig a dolgozók munkamoráljának javulása, mert úgy érzik, hogy figyelik őket. Így kevesebb a kieső munkaidő, jobb a hatékonyság.
Nagyon fontos azonban, hogy mielőtt ilyen rendszert telepítünk egy cégnél, a munkaszerződéseket megfelelően módosítani kell, illetve az adatvédelmi törvény, valamint az adatvédelmi ombudsman ajánlásai alapján biztosítani kell az érintettek hozzáférését, szabályozni kell az adattárolás módját, az adatkezelés célját, valamint gondoskodni kell az adatok rendszeres törléséről.

4.3. Létszámoptimalizálás

4.3.1. Virtuális létszámcsökkentés

Sokan idegenkednek a következőkben ismertetett megoldástól, azonban szeretném kifejezni meggyőződésemet, hogy a világ mégiscsak a virtuális munkahelyek felé halad.
Hogyan csökkentsünk létszámot, hogy nem csökkentünk létszámot? Érdekes problémafelvetés, de a kérdés nem is olyan nagy butaság.
A kor lehetőségei megengedik, hogy egy ember csak akkor jelenjen meg munkahelyén, ha valamilyen fizikai ok azt igényli. Mára elérhető, hogy a tervező, könyvelő, adminisztratív munkakörben dolgozó emberek otthon dolgozzanak. A vállalati rendszerrel otthonról összekapcsolódva lehetőségük van a teljes hálózati infrastruktúrát használni. Vegyünk egy egyszerű tervezőmérnököt! A felettesétől megkapja a kidolgozandó feladatot. A feladat elvégzéséhez szükséges információkat egyrészt e-mailben, másrészt a vállalati hálózatra való kapcsolódás útján a helyi szervergépekről kapja meg. Ezután tervezni kezd. A munkája során rendelkezésére áll az internet, mint információforrás és mint kapcsolódási lehetőség a vállalathoz. A vállalati kapcsolat teljesen titkos csatornán folyik. Olyan a hatása, mintha a cégen belül ülne, látja az összes osztott erőforrást, szervereket, nyomtatókat, plottereket, bármit, ami a belső hálózaton számára elérhető. Miután befejezte a munkáját, azt a megfelelő helyre másolja, ahonnan már kollégái közvetlenül elérik. A kommunikációt felettesével és kollégáival Skype alapú videotelefonnal oldja meg. Még a fizetéséért sem megy be munkahelyére, mert azt bankszámlájára utalással teljesíti a cég.
Nos, ezt nevezik VPN-nek. Virtual Privat Network, másnéven látszólagos magán hálózat. Ez egy olyan software eszköz, ami lehetővé teszi, hogy egy vállalati hálózat interneten keresztül elérhető legyen úgy, mintha a hálózat belső tagjai lennénk.
Nézzük az előnyeit!
Ha egy munkatárs otthon dolgozik, csökken:
- az utazási költség (nincs utazási hozzájárulás, bérlet, stb.)
- a munkahelyek fenntartására fordított eszköz (bútor, szék, számítógép, EU szabvány szerinti négyzetméter, konyha, dohányzóhely, étkező, közlekedő, stb.)
- az elveszett munkaidő (dohányzási szünet, ebédszünet, beszélgetés a kollégákkal, kávészünet, magánjellegáű telefon)
- az erőforrás-felhasználás (víz, melegvíz, fűtés, klíma, áram, csatorna)
- a vállalati kommunikációs infrastruktúra terhelése (belső hálózati filecserélés, letöltés, vezetékes- és mobiltelefon díj, internet magánjellegű felhasználása)
- a munkahelyi baleset lehetősége
- a környezet terhelés (környezetbarát)
Ezzel szemben nő:
- az internet előfizetési díj, mert a dolgozóknál telepített végpontot a cégnek kell finanszíroznia
- esetleg megfelelő számítógép biztosítása a munka elvégzéséhez.
Problémát jelenthetnek viszont emberi tényezők. Ezekről szociológusokat, pszichológusokat érdemes megkérdezni, ők jártasak abban, hogy az emberek hogyan viselik az ilyen jellegű munkavégzést. Amennyiben szükségesnek ítélik meg, akkor a munkába járást nem kell teljesen beszüntetni, hanem ütemezve bizonyos napokon, konzultáció címén be lehet őket rendelni. Ez javíthatja a közérzetet és az emberi kapcsolatokat.

4.4. Softwareoptimalizálás

4.4.1. Mi, mire való? Legalábbis nálunk.

El kell ismernünk azt a tényt, hogy a hálózati végpontok operációs rendszere mára a Windows lett. Erre képződik ma az összes közép- és felsőoktatásban tanuló hallgató. Ezt várja el minden embertől a környezete. Természetesen ezen a piacon jelen van a Macintosh is, de Európában igen kicsi a piaci részesedése, ezért itt nem foglalkozunk vele. Csúnya szóval élve a végfelhasználónál az MS Windows a kötelező „darab”. Ez ellen tehát nem érdemes küzdenem.
Azonban a szerverek tekintetében már nem ilyen egyértelmű a helyzet. Ezen a piaci szegmensen – magyarán ebben a kategóriában – két harcos van, az egyik természetesen az Microsoft a másik pedig a Linux. A Linux végeredményben a Unix személyi számítógépre ültetett mása. Eredetéről, fejlődéséről rengeteget lehet olvasni a neten, ezzel most itt nem rabolom senki idejét.
A fő különbség az, hogy a Linux ingyenes, az MS szerverrendszerei pedig fizetősek. Mégis a Linux – szerintem- jobban használható, mint az MS. Ezt nem csak úgy, a divat miatt jelentem ki, hanem évtizedes tapasztalás alapján. Cégem tehát a szerverek oldalán a Linux mellett tette le a voksot, ott is a Debian disztribúció lett a kitüntetettünk. (Megjegyzés: Linuxból igen sok változat él. Közös bennük, hogy kernel fejlesztése (az operációs rendszer magja) „közös mederben halad”, ami biztosítja az átjárhatóságot, kompatibilitást. Sok különbség is van közöttük, de ezek inkább alkalmazásbeli és nem rendszerbeli különbségek)
Tehát szerintem a Windows megfér a végpontokon, a kiszolgálókon (szerverek) pedig legyen az úr a Linux.

4.4.2. MS kontra Linux! Na jó, egy kis csata belefér.

Az MS alapvetően zárt rendszer. Ezen azt kell érteni, hogy a licencfeltételek között szerepel az a kitétel, hogy a felhasználó, fejlesztő nem fejtheti vissza a kódot, azaz nem értheti meg, nem javíthatja ki, nem fejlesztheti tovább. Bármilyen rendellenességet tapasztal, értesítheti az MS-t és majd ő, kijavítja a hibát. Nos hibabejelentés van bőven, frissítés is van bőven. Tapasztalataim szerint egy MS operációs rendszer a SP2, vagy R2 után válik használhatóvá, azaz a világon tesztelik a kibocsátást követően, s nem fordítva.
Nézzük, hogyan fejlődik a Linux. S most hadd hivatkozzak a Debian disztribúcióra. Éveken keresztül fejlesztik, bárki bármikor letöltheti bármelyik fejlesztés alatt lévő részét forráskód szinten is, kipróbálhatja, továbbfejlesztheti, új változatot hozhat létre. A javítását, fejlesztését megjegyzésekkel ellátva beküldheti a disztribúciónak. Ott ellenőrzik, s ha megfelelő, akkor a rendszeren átvezetik a javításokat, módosításokat és megjelentetik új béta verziószám alatt. A fejlesztőközösség minden tagja mindenkor láthatja, olvashatja az aktuális „állapotot”. Egy fejlesztési etap akkor zárul le, ha a disztribúció kijelenti, hogy az általa a softwarecsomagban közzétett tartalom a legjobb tudomása szerint „hibátlan” (hibátlan softwer nincs), akkor kibocsát egy stable, azaz stabil verziót. Tehát nem a nagyvilág felhasználóin teszteli a fejlesztőközösség által „bennefelejtett” hibákat, hanem fordítva.
Nincs titkos kód, nincs tiltás, hogy nem értheti meg bárki, nincs szerzői jogdíj, ingyenesen letölthető és alkalmazható. Igen,több ezer ingyenes alkalmazást lehet hozzá letölteni és használni.
Minden Linux program tehát szabadon, forrásszinten is elérhető, dokumentációval együtt.
Biztonsági szempontból a linux a fejlesztés módja miatt sokkal stabilabb. Nézzük indokaimat sorjában:
- Nem kötődik egy céghez, nem függ annak pénzügyi, gazdasági lehetőségeitől
- A bárki számára elérhető forráskód biztosítja az alkalmazások fejlesztésének lehetőségét
- Több tízezer fejlesztője van a világon
- Több disztribúció üzemel, egymással kapcsolatot tartanak.
- A segítségnyújtás nem üzletszerű, hanem ingyenes
- A megszerzett tudás inkább büszkeség és nem gazdagodás kérdése
- A bejelentett hibák azonnal megjelennek a disztribúciók honlapjain, onnan a javítások letölthetők
- Folyamatos, korrekt és többnyelvű tájékoztatás minden folyamatról ingyenesen
- A világ bármely sarkában – ahol internet van – elérhető, azonnal installálható
Ide kívánkozik a legütősebb érv: Ez a "mindent visz"!
Ha Linux környezetben vagyunk és open source - azaz nyílt forráskódú, szabadon terjeszthető szoftverrel dolgozunk, akkor minden gond nélkül több - vannak esetek, amikor akár több száz - terméket kipróbálhatunk anélkül, hogy meg kéne vásárolnunk. S ha egy termék nem tetszik, vagy egy év múlva "kinőttük", akkor keresünk másikat. Ingyen. Nem veszi le a főnökség a fejét a rendszergazdának, ha átáll egy másik, a cég szempontjából jobban használható szoftver eszközre. Nincs olyan kényszer, hogy ugyan amit vettünk az egy kacat, de mivel megvettük, ezt fogjuk használni. Miért? Mert megvettük. Ugye milyen vicces érvelés?

4.4.3. A legjobb érv: És a garancia?

Általában a Linux-szal szemben értelmes érv nem szokott elhangzani, vagy legfeljebb olyan érv, ami a tájékozatlanságból ered. A legdurvább ellenérv, amit már többször megkaptunk, hogy nincs rá garancia. És tényleg, nincs rá garancia. Az MS termékekre meg van. Ezek az érvek arról szólnak, hogy a mélyen tisztelt Felhasználó még sohasem olvasta el az MS licencfeltételeit.
Megsúgom, az MS sem ad semmilyen garanciát, csak visszavásárlási garanciát, ami azt jelenti, hogy amennyiben valami nagy krach van, akkor visszatérítik a megvásárolt software árát és köszönik szépen. Harmadik félnek okozott kár, az esetleges adatvesztésből eredő kár, mind a tisztelt Felhasználó „tulajdona”.
Ha ez valakinek garancia, akkor használjon MS terméket.
Láttam régebben egy MS hirdetést, ahol azt próbálják taglalni, hogy a Linuxos rendszerekhez felkészült és drága munkatársak kellenek ezért sokkal drágább, mint az MS. Jót nevettem.
S még egy érv, ami talán elgondolkodtató. Ha egy GE a világon lévő szervereit UNIX alapon működteti, akkor miért is félünk attól, hogy mi is ezt tegyük?

4.4.4. Egy kis elvi fejtegetés a szabad software-ekről

Az emberi szellem által alkotott bármilyen tudást fel kellene szabadítani. Azt gondolom, hogy az emberi tudást nem szabadna semmi esetre sem pénzzé alakítani. Tisztában vagyok azzal, hogy ez idő szerint az emberiségre ráerőltetett „játékszabályok” ilyenek, de alapjaiban hibás gondolkodásra vall. Hadd hívjam segítségül egy kicsit az IT történelmet. Annak idején, amikor még a Microsoft még egy „garázsban” tevékenykedett, aztán létrehozta az MS-DOS operációs rendszert, ami végeredményben az IBM DOS rendszeréből „született”, aztán jött a Windows, amit az MS sajátjaként kezelt, de csak halkan jegyzem meg: évekkel korábban a C-64-es gépen saját szememmel láttam egy GEM nevű rendszert, ami a Windows elődje volt. Volt tehát honnan „meríteni” az MS-nek. Aztán piacra dobták, és fejlesztették és hagyták, hogy mindenki vigye, akár lopva is, csak terjedjen, mint a nátha. És terjedt, és terjedt. Aztán elérkezett az idő és az MS a szellemi termékek fő védelmezőjévé avanzsált, a szerzői jogok élharcosává nőtt és félelembe taszította az összes embert, akinek nem volt 30.000,- Ft-ja, hogy megvegye a Windows OEM példányát. Aztán később is történtek „bakik”, mert a Windows fejlődése során, ahogy jött egyik verzió a másik után kiderült, hogy Longhorn nevűt is „valahonnan kölcsönvett” részekkel egészítették ki. Nem is merték kibocsátani.
Magyarán az egész egy hatalmas zsákutca. Hogy miért? A Windows mellett kifejlődött, közösségek által támogatva, egy másik rendszer is, kéretik felfigyelni rá.
A processzor és hardware gyártók már rég meghaladták a piacon lévő operációs rendszerek igényeit, illetve a fejlődés gátjává váltak ezek a rendszerek, a kompatibilitási igények miatt. Mára azt lehet mondani, hogy az operációs rendszerek a mai hardware lehetőségeink töredékét használják ki. Ez az ára a szellemi termék piacosításának. És ezt Önnel fizettetik meg!

4.4.5. A Windows alatt működő ingyenes programok

Igen, vannak Windows alatt működő, az internetről szabadon letölthető programok. Ezek között nagyon sok igen hasznos darab van. Szeretik is a felhasználók őket, telepítik is egymás után. Nos, ha lehet, ezt mindenképpen előzzük meg. A Windows ugyanis a sok telepítés és törlés miatt egy idő után hajlamos igencsak lelassulni, később pedig „lefagyni”. A miértekre most nem térek ki, mert a regisztrációs adatbázis és a Windows bootolási és hívási rendszere nem ennek a tanulmánynak a témája.
Ha egy cégnél ténylegesen szükség van ingyenes programok használatára, akkor azt próbáljuk meg a cég szintjén egységesíteni. Erre azért van szükség, mert akkor a használatba vett programok által gyártott bárminemű eredmény nem annyiféle, ahány programféleséget installált a közösség, hanem vannak átjárhatósági pontok. A szegény helyi rendszergazdának nem kell „megtanulnia” annyiféle alkalmazást. Az utolsó érvem pedig az, hogy az ingyenes programok között vannak „nem barátságos” darabok is. Ez azt jelenti, hogy lehet, hogy olyan kódrészleteket tartalmaznak, amelyek biztonsági rést jelenthetnek. Ezért érdemes a felhasználásra kiszemelt programokat előzetesen tesztelni, és a cégen belül egységesíteni.
Vannak ingyenes programok, amiket nem kell alkalmazni. Ilyenek az ingyenes vírusírtó, tűzfal és féregirtó programok. Ezekre mindig tekintsünk megfelelő gyanúval. Érdemes kiválasztani egy-két a rendszerünk védelmét szolgáló fizetős programot, ilyen lehet például a NOD .
A kompatibilitási gondokat áthidalandó sokan választják a .pdf formátumot szövegek, akár képek, tervrajzok továbbítására is. Ehhez a formátumhoz az Adobe cég ingyenesen biztosít olvasó programot. (Adobe Reader) Az Adobe szerkesztő programja sajnos nem ingyenes, azonban találhatók nagyon jó, alternatív, ingyenes megoldások is a neten.
Vannak nagyalkalmazások is ingyen. Ilyen például az MS Office klón a Sun Microsystem StarOffice kiadványa. Ez szintén fut MS Windows környezetben is. Igaz, nem tud annyit, mint az MS Office, kompatibilitási problémák is vannak, de kifejezetten jó program. Ha partnereinket „hozzászoktatjuk” a .pdf formátumú kommunikációhoz, akkor végeredményben problémamentesen lehet használni.
A csomagolt software-ekről is érdemes megemlékezni. Vannak olyan hardware gyártói akciók, amikor egy adott hardware eszközhöz csomagoltan kap a vevő egy software-t is, azzal a megszorítással, hogy csak azzal a hardware-rel használhatja. Egy példával élek. Sokszor előfordult, hogy bizonyos DVD meghajtókhoz „csomagoltak” Nero CD/DVD író programot. A meghajtó a software-rel együtt 6.000,- Ft-ba került. Ha meggondoljuk, hogy a dobozos Nero majdnem 30.000,- Ft-ot kóstált, akkor lehet, hogy ilyen esetben a teljes géppark összes DVD meghajtóját érdemes kicserélni.
Természetesen nem csak a felsorolt kategóriák léteznek. A későbbiekben még fogok szót ejteni például a MySQL-ről, ami természetesen nem csak Linux-os környezetben fut, hanem akár egy Windows XP alatt is, ami megszüntetheti a fizetős adatbáziskezelők licencdíjait.
A Windowsos felületre készült ingyenes software-ek alapvetően azért ingyenesek, mert fejlesztői kiadások. Ez azt jelenti, hogy egy fejlesztő vagy fejlesztő csapat egy programot ír, és az egyes kibocsátásra megérett, azonban még nem tökéletes programverziót elérhetővé teszi a neten mindenki számára. A „panaszok” és „felhasználói kívánságok” meg fognak érkezni, ami fontos információ a fejlesztők számára. Amikor a program már „kész”, akkor az ingyenessége megszűnhet vagy ketté válik és lesz a komolyabb tudású fizetős és egy gyengébb kiadás.
Miután kiválasztottuk a használni kívánt ingyenes programokat, és egységesítettük a hálózaton belüli gépeken, akkor figyeljük a gyártó(k) által kiadott frissítéseket. A korábbi verziókat mindig mentsük el. Ez nagyon fontos! Sokszor találkozni olyan „fejlődésekkel”, amikor a régebbi változat valamiben többet tudott, mint az új. Ha pont arra, a többlet tudásra, volt szükségünk és nem mentjük a korábbi változatokat, akkor pórul járhatunk.

4.4.6. Az optimalizáció nem egyenlő a lopással

Sokan úgy próbálják optimalizálni a software-re szánt költségeiket, hogy egyszerűen lopnak. Azt gondolom, hogy a fentiek alapján belátható, mára az igazán nagy költségeket okozó programok kiválthatók ingyenes eszközökkel. Éljünk velük. Ne lopjunk programot! Egy kkv. általában van olyan tőkeerős, hogy lopás nélkül is fenn tudja tartani az IT rendszerét.
Az ingyenes programokat fejlesztő cégeket, embereket pedig lehetőségeinkhez mérten támogassuk!