Nem, nem kell megijedni, nem az MS ellen írt cikk következik!
Habár?

De csapjunk bele!

A felhasználóknál - és sajnos némely céges informatikusban is - kialakult egy nézet, hogy egy hálózatot felépíteni "pikk-pakk" egyszerű. Nem is kell sok minden hozzá, veszünk egy routert a sarki boltban, feldugjuk az internetre, a belső hálózatról fellépünk a leírás szerint IP-re, aztán beírjuk az internet elérési azonosítókat és kész is.
No, ennyire egyszerű.
Aztán, ha a céghez esetleg már egy szerver is bekerül, az sem gond, hiszen egy Windows Server konfigurálása - ugyan már több tudás igényel -, de az alapbeállításokkal, meg sok Next, Next, Next, Finish gomb nyomogatásával, pár azonosító és jelszó megadásával már megy is.
No, ennyire egyszerű!

Igen, ennyire egyszerű.
Ha csak ennyit akarunk.

De általában megjelennek bizonyos igények...
Aztán kiderül, hogy azokat nem is lehet megoldani.

Aztán kiderül, hogy mégis.
Csak az már nem csak Next, Next, Next, Finish processz.

Végeredményben elmondható, hogy igen, az egyszerűség nem más, mint egy jól kitalált és összehangolt minimum beindítását jelenti.
Ha már valami mást is akarunk a rendszerünktől, akkor kell egy olyan ember, aki már magasabb szinten képes hozzányúlni a rendszerhez.

A nézet, a felhasználóban, és sajnos sokszor a helyi informatikusban, azonban nem változik. A dolog egyszerű marad.

Ha egy ilyen hozzáértő ember elkezdené taglalni, hogy az egyszerűen konfigurálható eszköz egyébként mennyi mindenhez nem is enged hozzáférni, akkor jön az elképedés, amit általában azzal szoktak elütni, hogy arra nincs is szükség.

Megsúgom: Szükség van.

Mert mindaddig, amíg egy pár gépes környezetben csak a MS által "megálmodott" dolgokat akarjuk végezni, addig béke honol. Aztán általában csak a tagadás marad.

Ez egyszerűség látszata, végeredményben a komoly rendszergazdák értékét csökkenti. Általában addig, amíg tényleg nincs szükség rájuk.

Hogy az MS egyszerűségét előnynek, vagy hátránynak tekintjük, csak attól függ, hogy melyik oldalon állunk.